Egy jó minőségű fotón még a száraz bőr is meglátszik

Néhány éve történt, hogy az iskolai fotózásra úgy engedtük el Regit, a kislányunkat, hogy hiába fésültük meg csodálatosan a haját, hiába öltöztettük fel csinos ruhába, és hiába mosolygott úgy, mint egy tündérke, a közeli portrén szembetűnő volt, hogy szegénykémnek foszlott a bőre a szemöldökénél és az orra mellett is. Reginek nagyon erősen száraz a bőre már kis kora óta, ráadásul a hideg szelek ezt csak fokozzák. Általában amúgy nem zavarja, nem olyan kiscsaj, aki ezen problémázna. Akkor azonban, annak a fényképnek láttán nagyon elkámpicsorodott, és még azt is mondta, hogy dobjuk ki, majd jövőre lesz egy jobb, és azt tartsuk meg. Nyilván nem dobtuk ki, és próbáltuk megmagyarázni, hogy később még nagyon fog örülni ennek a képnek, és nem fogja zavarni az, hogy a bőre ennyire száraz, de őt persze nem különösebben foglalkoztatta ez. Nem volt hajlandó kitenni a képet a szobájában. Ezen aztán végső soron túlléptünk néhány rövid héttel később, és el is felejtettük, hogy őszinte legyek. Időnként próbáltuk kenegetni, de nem nagyon szerette, és nem is igen engedte, nem szerette a legtöbb testápoló illatát. Így járt suliba, hogy ahogy végigsétált a szeles időben, át a városon, mire odaért, már nagy bőrdarabok himbálództak az arcocskájáról, szája pedig rendre kicserepesedett. A tanító nénije is mindig figyelmeztette erre, és ha szülői értekezlet volt, megesett, hogy nekünk is elmondta. Ugyanez volt a védőnővel is. De hát mit csináltunk volna, ha őt nem zavarta, és utálta a krémeket, amiket rákentünk? Azért hagytuk, mert nem viszketett neki, nem zavarta egyáltalán. Mindössze azt az egy iskolai képet utálta magáról, mert azon tényleg zavarta.

Nagy lassan aztán eltelt ez az egy év, és egy nap azt vettük észre, hogy lógó orral érkezett haza, nagyon bánatos volt. Amikor firtattuk a dolgot, hamar kiderült, hogy két nap múlva ismét fotózás lesz a suliban, és megint lesznek közeli, egyéni képek is. És akkor magától kezdett kérlelni minket, hogy valahogy oldjuk meg a bőr szárazságot, mert nem akar még egy olyan rossz képet. Úgyhogy másnap érdeklődtem a munkahelyemen dolgozó többi nőtől, hogy tudnak-e javasolni valamit, mert amiket én használtam eddig Regin, azok nem is nagyon működtek, ráadásul utálta is az illatukat. Erre végül is a felettesem javasolta, hogy ő ilyen natúr testápolót szokott használni, mert az hidratál, gyorsan beszívódik és még baromi jó illata is van. Mikor kérdeztem, milyet használ előhúzott egy testápolót a táskájából, és mondta, hogy vigyem haza Reginek nyugodtan, hátha segíteni fog. Megszagoltam, és tényleg nagyon kellemes illata volt. Kicsit gyümölcsös, talán citromos, illetve egy kicsit keleties, fűszeres aromája volt. Imádtam. Úgyhogy nagy örömmel vittem haza, és alig vártam, hogy megmutassam a lányomnak. Közben olvasgattam erről a termékről, és megnyugodtam, hogy minden bőrtípusra megfelelő, és nem tartalmaz káros anyagokat. Amikor Reginek megmutattam, beleszimatolt, és nagyon megtetszett neki is. Azt mondta, ez nem fogja zavarni. „Csak működjön!” – mondta. Úgyhogy fürdés után este bekentük a problémás területeket. Lelkendezett, hogy milyen jó illata van, úgyhogy reggel is alig, hogy felébredt, szaladt a fürdőbe bekenni újra. Amikor megjöttek a fotók volt ám nagy öröm! Nagyon szépen festett rajta, a frufruja szépen meg volt fésülve, a kedvenc blúza volt rajta, és végre a bőre is úgy fénylett, ahogy azt szerette volna. Azóta rendszeresen használja ezt a krémet, és szinte teljesen megszűnt ez a probléma. És már végre egy rendes fotónk is van róla, szépen bekeretezve, kint a polcon, amin szebben mosolyog, mint valaha.